Vámpírsors

Japán 2014-es gazdasági összeomlása után sokan kénytelen kivándorolni Kínába. Egy ilyen kínai kisvárosban él Shou is két bátyjával. Lopással próbálják eltartani magukat, ám egy alkalommal a maffia pénzét nyúlják le, amit a károsult nem néz jó szemmel. Szerencséjükre Shou a romok között, ahová behúzódnak, megismerkedik valakivel. A férfi fiatal, gyönyörű, ám csak egy cél vezérli: meg akar halni. Shou az egyetlen, aki nem fél tőle, hiszen lenyűgözi a férfiból áradó szomorúság, a ragyogó szempár. Gyermeki énje arra sarkallja, hogy meg akarja menteni. Kei azonban nem akárki. Vámpír. Hosszú évek óta magányosan él, nincs célja, ami továbbvihetné. Meg akar halni. Aztán elébe toppan egy fiú kíváncsi tekintettel és őszinte bizalommal, és azt akarja, hogy életben maradjon. Kei-t pedig hajtja a kíváncsiság, és a remény, hogy egy időre mégis van/lesz értelme az életnek.

Eltelnek az évek. A három fiú piti bűnöző lett, lopásból élnek. Kei még velük van, bár legjobban Shou-hoz kötődik, csak az ő boldogulása fontos a számára. Egy rablás során megismerkednek Son-nal, aki megerőszakolt húgán akar bosszút állni a Shouék által épp kirabolt bandán. A lövöldözés közepette hamar bajtársias viszony alakul ki közöttük. Shou így ismeri meg Yi-Che-t, a fiú húgát. Beleszeret, miközben pontosan érzi, hogy a lány szíve Kei-hez húz. Egy tragédia folytán azonban kiderül a barátok előtt, hogy Kei kicsoda…

Újabb évek telnek el. Shou immár nem meggondolatlan ifjú, saját erejéből lett a város egyik legismertebb bandájának feje, miután Kei eltűnt az életükből. Feleségül vette Yi-Che-t, született egy kislányuk. Son közben csatlakozott a városi maffiához, ellenségek lettek. Shou élete felfordul, amikor kitör a háború a két csoport között, az emberei meghalnak, feleségénél pedig rákot diagnosztizálnak. Egyetlen lehetőséget lát, hogy mindent helyrehozzon: a bosszút… még akkor is, ha tudja, a végén nem tér haza élve. Kei eközben a börtönben utolsó útjára készül, gyilkosság vádjával halálra ítélték. Nem tiltakozik, nem fellebbez, neki ez a döntés csak megkönnyebbülés. Egészen addig, míg tudomást nem szerez Shou tervéről, és döntenie kell: végre meghal vagy megszökik, hogy megmentse barátját.

A filmről

A sci-fi műfajú vámpíros film 2003-ban készült el Gackt és a rendező, Takahisa Zeze ötlete nyomán. A főbb szerepekben Gackt, Hyde és Lee Hom Wang látható. A zenéjét írta Gackt és Jerry Jeff Walker. A betétdal Gackt és Hyde duettje, az Orenji no Taiyou „Orange Sun” címet viseli.

Komor hangulatú, egy tétova barátságból kialakuló szoros kötelék története a Moonchild.

Kei és Shou közötti kapcsolat baráti, szülői, testvéri – mindent a másik jelent számukra, meg is halnának egymásért. Nos, elsőre ez elég rózsaszín hangulatot fest a filmről, de a meghatóbb jeleneteket ügyesen ellensúlyozzák az akciójelenetek. Igen, vámpíros film, de ettől függetlenül van benne közelharc és fegyverek is, csak úgy záporoznak benne a golyók. Nekem például jobban bejött, mint a most oly aktuális és fanolt Alkonyat széria. Sokkal valósághűbb még így, sci-fiként is, mint az amerikai filmek vámpírjainak bemutatása. Van benne ömlengés Kei részéről, de még az is elviselhető szinten mozog. Mindhárom színész nagyszerű munkát végzett, és ami a legfőbb, valamilyen szinten személyiségük is átjön a történet alakulása folyamán.

A főszereplők bemutatása

Gackt Camui 1973. július 4.-én született Okinawán. Jelenleg az egyik legnagyobb hatású és egyben legismertebb japán énekes, dalszerző és színész. Több nyelven beszél, játszik zongorán, gitáron, dobon. Érzékeny a szeme, szemüveg helyett azonban kontaktlencséket hord. Elvált. Balkezes. Szeret főzni.

Tehetsége nagyon korán megmutatkozott, háromévesen már zongorázni tanult. 1995-ben lett a Malice Malzer énekese, dalszövegírója és zongoristája. 1999-ben szólókarrierbe kezdett, és szinte minden dala a slágerlisták élére került. 2003-ban Hyde-al és Lee Hom Wanggal együtt szerepelt a Moonchild c. filmben, valamint kiadta önéletrajzát. Válogatásalbumot adott ki, majd több album után turnézni kezdett. 2006-ban az ő mozgása, hangja lett a Final Fantasy VII. alapja. 2007-ben újabb film következett: ő játszotta Uesugi Kenshint a Fourin Kazan c. drámában, amiért díjat is kapott. Létrehozta a SKIN nevű zenekart, amelynek olyan nevek a tagjai, mint Miyavi, Sugizo, Yoshiki és jómaga. Még ugyanebben az évben aratta legnagyobb sikereit, amikor első helyet ért el az Oricon zenei listáján, és szinkronizált az Arthur és a villangók japán változatában, 2010-ben a folytatásban is ő adta Malthazar hangját. Újabb albumok után lehetőséget kapott, hogy egy japán hadúr szerepébe bújjon a 2010-es Torontói Nemzetközi Filmfesztiválra készülő Bunraku c. filmben, partnerei között olyan nevek szerepeltek, mint Josh Hartnett és Demi Moore. 2008-ban elkészítette Jesus c. számát, majd a Ghost c. lett a Sarah Connor krónikái c. film nyitózenéje. 2009-ben ő képviselte Japánt az Ázsiai Dalfesztiválon, majd újabb turné következett. 2010-ben színházi karrierje is beindult, amikor szerepet kapott a Nemuri Kyoshiro Buraihikae c. előadásban. 

Hideto „Hyde”  Takarai 1969. január 29.-én született Wakayamában. Gackt után talán a második legtehetségesebb japán énekes. Rendkívüli érzékkel szerez dalokat, énekel, gitározik, színészkedik. Verseket ír, rajzol, és szeret olvasni. Dohányzik. Házas, felesége Oishi Megumi, egy fiuk van. Ezen kívül nem igazán lehet róla többet megtudni, nagy titokban tartja magánéletét.

1991 óta a L’Arc ~ en ~ Ciel énekese. 2000-ben a zenekar rövid szünetet tartott, ez alatt Hyde beindította szólókarrierjét. 2003-ban együtt szerepelt Gackttel és Lee Hom Wanggal a Moonchild c. filmben, a következő évben pedig a Kagen no Tsuki címűben kapott szerepet. Számos dala került be animékbe, aztán még ugyanebben az évben a L’Arc ~ en ~ Ciel visszatért, új dalaikkal turnéra indultak, és olyan animék betétdalait énekelték fel, mint a nálunk is ismert Nana, vagy épp az FMA: Shamballa hódítói, 2006-ban pedig a Blood +. 2008-ban Hyde saját kiadót hozott létre, a VAMPROSE-t, majd ezt követte az új zenekar, a Vamps megalapítása. Még ugyanebben az évben átvehette a Billboard díját. 2010-ben nemzetközi turnén vett részt.

Lee Hom Wang 1976. május 17.-én született Amerikában, tajvani bevándorlók gyermekeként. Bátyja hegedű tanulása nagy hatással volt rá, később hegedűn tanult játszani, majd zongorán, gitáron, és dobon is. Zenét és ázsiai tanulmányokat folytatott. Csatlakozott egy zenekarhoz, több számot is felvettek. 1995-ben részt vett egy tehetségkutatón, amelynek köszönhetően szerződést ajánlott neki a BMG kiadó. Még ebben az évben kiadta első albumát, amit több másik követett, de a főiskolát nem hagyta abba. Az iskola elvégzése után teljes lendülettel vetette bele magát a munkába, ami számos nemzetközi elismerést hozott a számára. 2000-ben rövid szerepet kapott egy hong kong-i akciófilmben. 2001-ben már egész Ázsia rá figyelt, még Japánban is elismerték tehetségét. 2003-ban felkérték a Moonchild c. japán film egyik főszerepére, partnerei Gackt és Hyde voltak. Wang egyre inkább a hagyományos kínai zene felé fordult, számos dalt gyűjtött, folyamatosan járta a tartományokat öccsével, hogy új dallamokat vehessenek fel. Ennek meg is lett az eredménye. 2004-ben Shangri-La c. albuma 40.000 példányban kelt el már az első napokban. Folyamatosan kísérletezik új dallamokkal, mindig van valami új a munkáiban. 2007-ben az éneklésben szünetet tartott, ekkor forgatta Lust Caution c. filmjét. Az ezt követő album már érezhetően komolyabb hangvételű, ez lett a legjobban fogyó albuma. 2008-ban a Hong Kong-i Kulturális Központ szervezésében került sor a Hong kong-i Filmharmonikusok estjére, amin ő is részt vett. Pár hónappal később megkezdte 2. nemzetközi turnéját. 2009-ben Jackie Channel játszhatott közös filmjükben. 2010-ben viszont már a kamera másik oldalára állt, rendezni kezdte első filmjét.       

Ai (2011)

Eredetileg a klub oldalán olvasható: www.pafuklub.eoldal.hu/cikkek/ismertetok/moonchild-ismerteto-by-ai.html