Takamiya Azuma: Silence

Masato mindig felszedi legjobb barátja exeit…

Takamiya Azuma: Silence

Takamiya Azuma 2001-ben adta ki első shounen ai kötetét, Kasougenjitsu Ren’airon címen. Ezt követte 2004-ben a Silence, amiből sajnos csak hét fejezet készült el, befejezetlen. 2006-ban aztán három munkával is jelentkezett: két oneshottal (Shinon, Yuuwaku), amelyek szerintem sokaknak ismerősek lehetnek, és a még folyamatban levő Koisuru Ningyou-val.

Masato és Kaoru a főiskolán ismerkedtek meg, és hamar a legjobb barátok lettek. Jobban pedig nem is különbözhetnének: Kaoru csendes, mosolygós, míg Masato nagy nőcsábász hírében áll, ráadásul szokásává válik azokat a lányokat felszedni, akik Kaorunak is tetszenek. A fiú nem tudja hová tenni az érzéseket, amelyek ez miatt kavarogni kezdenek benne, s nem érti Masatót sem. Mi motiválja? Ennyire hasonló lenne az ízlésük, vagy másról lenne szó? S miért csábítja el? Csak pótlékot keres, amíg épp nincs senkije? Sejtelme sincs Masato érzéseiről, mert ahogy ő maga is hallgat gondolatairól, érzéseiről, úgy a fiú sem beszél az iránta táplált vágyakról. Viszont meddig tudják ezt így folytatni? 

Engem nagyon megfogott a történet. Az, hogy a két fiú egyike sem beszél arról, mit jelent a számára a másik. Már a kötet címe is kifejezi a tartalmat: csend, hallgatás arról, hogy szeretik egymást. Meddig lesznek képesek hallgatni?

Ai (2012)