Romantikus érzelmek

Ez a történet már hosszú évek óta ott van a fejemben. Rengetegféle variációját vetettem el, majd ötleteltem tovább. Bevallom, sokkal erotikusabb volt az előző, amit aztán átírt az élet, vagy maga a történet, már magam sem tudom. Ez a mostani elég langyosra sikeredett, jobban mondva olyan könnyedén csordogáló patakocska, bár nem tudom, lehet-e így nevezni egy írást.

Masano a főszereplő, ez teljesen nyilvánvaló. Akkoriban olvastam valahol egy értekezést arról, hogy azért a hostok élete nem olyan egyszerű és csodálatos, mint amilyennek tűnik, és ez adta az ötletet a cselekmény alapjához. Masano évek óta van a szakmában, és bizony az állandó éjszakázást, ivást megsínylette a szervezete is. Az utóbbi időben sokat van kórházban, az orvosa figyelmeztetésére el kell gondolkoznia azon, hogy abbahagyja a munkát. Álma megvalósítását azonban meghiúsítja egy találkozás.

Yoshiki középiskolás, testi-lelki sebekkel próbál túlélni. Apja tiltását, hogy tartsa magát távol a szomszédban lakó „hímkurvától” esze ágában sincs betartani, hiszen hamar nyilvánvalóvá válik, Masano sokkal jobb ember hostként, mint az apja valaha is lesz. Barátságuk lassan valami egészen mássá válik. Finom vágyakozássá a másik után, sejtelmes érzelmekké, törékeny boldogsággá.

Meli volt a segítségemre a táncot illetően, bár eléggé elrugaszkodtam a valóságtól, így elnézését kérem, amiért feleslegesen keresgélt nekem. Ettől függetlenül köszönöm! Ahogy Fuszi munkáját is, aki lelkiismeretesen javítgatja a történeteimet.

Jó olvasást!