Hogyan készült: A strici?

Martin és Kev összehozásának gondolata először hülyeségnek tűnt. Aztán mire észrevettem, már ott voltak a történetben. Viccesek voltak, szókimondóak és őszintén édesek. Teljesen nyilvánvaló lett már az első mondatok során, hogy róluk kell írnom. S írtam is.

Hajnalpír, aki elsőnek olvashatta, azt mondta, sikerült meglepnem. Magamat is, ha ezzel őt vagy bárki mást vigasztalhatok. Nem így terveztem, Martin sokkal keserűbb és cinikusabb lett volna, Kev sokkal hidegebb. S aztán, ahogy mindig lenni szokott, már alakult a történet, a szereplők pedig közben teljesek mások lettek az eredeti elképzeléshez képest. Nem bánom, ezt hangsúlyozom.

Martin évek óta dolgozik sebészként. Elhivatott a munkája iránt, bár némileg megcsömörlött. Túl sokat látott az évek alatt, megtanulta lelakatolni a szívét, hogy ne törje össze semmi. Ez egyfajta védekezés, ami egy olyan orvostól, aki a sürgősségin dolgozik, egyáltalán nem meglepő. Meleg, amiből nem csinál titkot, de nem is veri nagydobra. Kialakította a maga életét, és bár nem egetverően boldog, elégedett azzal, amije van.

Kev más. Soha nem a könnyű utat járta. Dönthetett volna úgy, hogy tanár lesz, eladó, vagy alkalmazott valahol. Megtehette volna, viszont korán felismerte, hogy nem csak fekete és fehér létezik a világon, hanem a szürke sokféle árnyalata is. S nem akart kompromisszumot kötni senkivel az igazáért. Törvényellenes lányokat futtatni? Ha ő nem, majd megteszi más, aki még negyedannyira sem becsüli a lányokat, vagy egyáltalán az életet. A maga módján Kev jó ember, még akkor is, ha megvetjük azért, amit csinál. Lehet utálni és lehet szeretni, az ő karaktere azt hiszem, az egyik legellentmondásosabb az egész sorozatban.

Mindettől függetlenül nagyon jó szórakozást!

Ai