Ez csak vágy...

2012-ben nem sok történetem született. Próbáltam folytatni a régieket, alapvetően kevés újnak álltam neki. Az Egyéjszakás kaland amolyan könnyed, szenvedélyes kis írásnak volt szánva, amit esti kikapcsolódásképpen írtam. Nem akartam semmit túlbonyolítani, itt csak két ember véletlen találkozásán, és egy csalódott, „többet ivott a kelleténél” srác elcsábításán volt a hangsúly.

Ewan egyszerű srác, akinek soha meg sem fordult a fejében, hogy férfival kezdjen. Pechjére egyik este összeveszik a barátnőjével, és hogy bánatát enyhítse, beül egy bárba. Itt ismerkedik meg Colinnal, aki fotósnak vallja magát, és addig hízeleg, míg a fiú beleegyezik, hogy modellt álljon neki. Tény, hogy Ewan itt már kevésbé érzékeli a valóságot. Tudjátok, ez az alapvető állapot, amikor még nem vagy elég részeg, hogy rosszul legyél, de ahhoz már igen, hogy behódolj egy kis csábításnak. Nos, ez történik főszereplőnkkel is, elég hamar rájön, hogy mi történik, ám tiltakozni már képtelen. Lehetett volna úgy is, hogy józanodva ott hagyja Colint, de így sokkal jobban tetszett :P

Colin alapvetően nem az a fajta figura, aki felszed egy részeg hetero srácot egy bárban, de Ewan olyan magányosnak tűnik, hogy felkelti a figyelmét. Megtetszik neki, és mivel ő az a típus, aki a gyors döntések híve, meg is hódítja. Hozzá kapcsolódóan sógora felbukkanása a legszórakoztatóbb jelenet a történetben, legalábbis számomra :D

Jó olvasást!