Egyéjszakás kaland

Ai: Egyéjszakás kaland

Gépelte: Meli, javította: Karasu. Köszönöm a segítségüket!

Ewan részeg volt. Ezt tudta is magáról. És azt is, hogy nem kellene itt lennie.

- Haza kéne mennem… – motyogta, és megpróbált felülni az ágyon, ahová épp az előbb fektette le a lakás tulajdonosa.

Colinnal pár órája ismerkedett össze abban a bárban, ahol iszogatott. Fizetett neki egy kört, beszélgetetni kezdtek, és végül itt kötöttek ki. A férfi fotós volt, legalábbis állítása szerint. Megkérte Ewant, hogy hadd fotózza le, aki kis habozás után, bele is egyezett.

- Megcsinálom a képeket, alszol pár órát, és hazaviszlek – hajolt föléje Colin. Teljesen józannak tűnt, és Ewan most utána gondolva rájött, hogy végig limonádét iszogatott, míg ő sört és erősebbet is.

- Álmos vagyok… – válaszolta.

A férfi nevetett. Szőke volt, viszonylag jóképű. Ewan barátságosnak vélte a bárban, ezért engedte az asztalához telepedni.

- Értem. Sietek. Segítek levetkőzni – nyúlt a pólója felé.

Ewan félre akarta ütni a kezét, de eltévesztette a célzást, és a karja visszahullott a lepedőre.

- Minek?

- A képekhez… Csak nyugalom. Nem foglak bántani.

Ewan engedelmeskedett a halk hangnak, még a fejét is felemelte, hogy a férfi levehesse róla a felsőt. Rövid kóma következett, s mire újra felpislogott, már meztelen volt. Colin a fényképezőgéppel vacakolt, de felfigyelt rá, hogy felébredt.

- Csináltam párat. Egészen jók lettek.

- Mutasd meg őket! – Ewan felkönyökölt, de elvesztette az egyensúlyát, és szinte arccal előre belezuhant a férfi ölébe.

Colin kuncogott, visszafektette. A gépet egy kisasztalra tette, aztán feltérdelt az ágyra.

- Nagyon szép tested van. Sportolsz valamit?

- Úszok – válaszolta Ewan, amint eljutott a tudatáig a kérdés. – Kiskorom óta… – tette hozzá.

Colin megérintett egy fehér heget az oldalán.

- Megsérültél?

- Összeverekedtem a bátyámmal… Véletlenül megszúrt a villával, ami nála volt. Épp evett…

Colinon látszott, hogy nem érti a zavaros motyogást, de inkább nem firtatta a dolgot. Egy-két helyen megérintette, míg Ewan hozzá nem szokott az érintéseihez. A mutatóujját az arcához csúsztatta, körberajzolta az arcvonásait, majd lassan az ajkát. Ewan késztetést érzett, hogy megnyalja. Felmerült benne, hogy nem kellene ezt tenniük, mégsem tiltakozott. Az ujj lassan behatolt a fogai közé, mire képtelen volt megállni, hogy a nyelvével meg ne nyalja.

- Szereted a lányokat, igaz? – Colin a feje mellett letámaszkodott az ágyra. Az ujját kihúzta a szájából, hogy a mellbimbóját kezdje el cirógatni.

- Igen, persze…

Újabb halk kacaj.

- És hogy állsz a férfiakkal?

Ewan a fejét ingatta.

- Sehogy. Nem próbáltam…

- Nem akarod kipróbálni velem? – Colin szája szinte súrolta az övét, és Ewan ekkor döbbent rá, hogy itt szó sincs fotózásról. Nem képek miatt van itt, hanem hogy elcsábítsák.

- Nem hiszem… – motyogta, és megpróbált elhúzódni. Colin viszont résen volt, és gyorsan megnyalta az ajkát. Mire észbe kapott, már egy nyelv hatolt a szájába. Nem volt rossz érzés, és alkoholmámorban úszva, nem érezte undorítónak. Mire szétváltak, már lihegve kapkodott levegőért, és próbálta eltakarni magát.

- Ne! – Colin elhúzta a kezét, és elégedetten végigmérte. – Ahhoz képest, hogy nem próbáltad, szépen reagáltál.

- Fogd be! – Ewan el akart fordulni, de a férfi nem engedte. – Hagyjál békén!

- Szerintem most már jobb lenne, ha folytatnánk. – Colin az állát megragadva újabb csókra vonta magához. Közben folytatta a mellbimbója simogatását, csipkedését. Ewan soha nem gondolta, hogy az övé is lehet érzékeny, nem csak a nőké. Colin ajka átvándorolt a fülére, lassan le a nyakára, és a mellbimbójáig meg sem állt. Döbbenten vett mély levegőt, ahogy a férfi ujjai gyengéden a merevedése köré fonódtak. Azon kapta magát, hogy nyög, és a férfi csuklóját szorongatva irányítja. hogy jó neki. Colin ajka még lejjebb csúszott, és ahogy megérezte izgalma hegyét nyalogatni, önkéntelenül is odanézett. Az agya egy szegletében az járt, hogy lökje el magától, mert FÉRFI, de a másik csak sóhajtozni tudott a gyönyörtől, hogy milyen jó technikája van.

- Ne… – nyögte ki mégis.

Colin felnézett

- Élvezed. Miért kellene abbahagynom?

Jó kérdés volt. Ewan próbálta megfogalmazni a gondolatait.

- Ez… nem jó. Mindketten férfiak vagyunk!

- Szerintem meg élvezed, és én is. Akkor pedig csak jó lehet. Jelen pillanatban nem számít, hogy férfiak vagyunk.

Ewan erre nem tudott mit mondani, hiszen tényleg annyira élvezetes volt, amit a férfi csinált vele. Colin visszatért előző tevékenykedéséhez, mire egy idő után már kénytelen volt belefúrni az ujjait a hajába. Olyan volt, mintha mindent – érintést, illatot, hangot – ezerszeresére felnagyítva érzékelne. Elektromos áram futott végig az ujjbegyeitől a feje búbjáig.

- Elég! – kiáltott fel zihálva. Lábával feltúrta a lepedőt, de ügyet sem vetett rá.

Colin felhúzódott hozzá. Újra megcsókolta, közben türelmetlenül gombolgatta az ingét. Alig végzett vele, ő már le is húzta a válláról. Muszáj volt megízlelnie, milyen az íze. Végignyalta a kulcscsontját, a vállát. A sós íz a nyelvén annyira más volt, mint a nők parfümjének enyhe verítékkel kevert íze.

- Most megleptél – mormolta Colin, amikor újra összeakadt az ajkuk.

Ewan képtelen volt válaszolni. A gyönyör felülírta az ellenkezését, így szinte önként hódolt be a férfinak. Colin elhúzódott tőle, míg levette a nadrágját, majd hozzásimult. Csókolóztak. Összesimította a merevedésüket. Ewan felhúzta az egyik lábát, átvetette a férfi lábain, mire a férfi simogatni kezdte a combját, a fenekét. Ahogy apró lyukat dörzsölni kezdte, Ewan megmerevedett, de Colin türelmes volt. Nem sietette, nem erőltette, így pár perc múlva remegve hagyta, hogy a férfi ujja ki-be csúszkáljon a testében.

- Fáj? – súgta aggódva a fülébe.

- Nem. Csak… olyan furcsa…

Colin kérésére, hasra fordult, bár hamar rájött, hogy térdelnie kell. A férfi nyelvének első érintésére megint megmerevedett, de aztán halkan zihálva élvezte a kényeztetést. A tudata mélyén tisztában volt azzal, hogy józanul nem lenne képes lefeküdni egy férfival, de ebben a jóleső melegségben, ami most körbevette, úgy érezte, bármit megtehet.

Colin pár másodpercre eltűnt mellőle, aztán egy flakonnal tért vissza. Öntött a tartalmából a tenyerébe, aztán Ewan érezte, hogy egy ujj hatol belé, majd még egy. Ösztönösen megfeszült, aztán elernyedt, és előre-hátra hintáztatta a csípőjét. Az ujjak helyére valami keményebb, vastagabb nyomult, mire felszisszent, és megdermedt. Colin lihegve simult a hátához, és gyengéden simogatta a merevedését.

- Sssh… Engedd el magad…

- Ez… fáj…

- Csak az elején… – Colin egészen mélyre hatolt, Ewan felkiáltott. Pár percig lihegve térdeltek ebben a pózban. Colin végül kihúzódott belőle, és újra a flakonért nyúlt. Síkos két ujját tolta mélyre, közben öntött belőle Ewan tenyerébe, és a farkához irányította. Ewan meg volt zavarodva, jó és rossz érzések zúdultak rá, nem tudta mit tegyen. Colin váratlanul végigfeküdt mellette, és magára húzta. Ewan pontosan tudta, mit akar. Legnagyobb rémületére egyre kevésbé érezte részegnek magát. Mégis engedelmeskedett. Átvetette lábát a férfi csípőjén, és engedte, hogy a kis lyukhoz irányítsa a vesszejét. Félt, hogy megint fájni fog, de ott lüktetett benne a vágy is, hogy magába fogadja. Kellemetlen, feszítő érzést érzett. Remegve támaszkodott a férfi mellkasára.

- Nem… tudom… Kérlek…

Colin döfése kiáltást csalt elő belőle. A férfi ott lüktetett benne, egészen mélyen. Forró volt és kemény. Döbbenetes élmény volt.

- Jól vagy?

- Igen…

- Mozogj… Gyerünk, meg tudod csinálni… – Colin megérintette félig lekonyult vesszejét. Simogatni kezdte, és Ewan megremegett. Tétován megmozdult, le-föl. Újra és újra megtette, míg azon nem kapta magát, hogy lábait széttárva, hangos nyögések közepette lovagolja meg a férfit. Amilyen döbbenetes érzés volt először, olyan jó most. Még soha nem érzett így. Mintha egyszerre két élvezet akarta volna szétfeszíteni, és már nem tudott ura lenni egyiknek sem. Colin megérezhette ezt, mert hirtelen átfordult vele, és mélyre lökte magát. Felnyögött, és ez az apró hang meglepő hatást váltott ki Ewanban. Újra hallani akarta. Megemelte a csípőjét, és széttárta a lábát, hogy még jobban egymáshoz tapadhassanak.

- Egyre jobban… meglepsz… – Colin hangján érződött, hogy visszafogja magát.

- Én is… meglepődöm magamon… – lihegte Ewan

Colin elvigyorodott.

- Csak nem kijózanodtál?

- Mi lenne, ha… beszéd helyett inkább… befejeznéd, amit elkezdtél?

Colin arcáról eltűnt a vidámság, csak feszült, elélvezés előtti vágy maradt. Ewan ezt rettenetesen izgatónak találta. Valami kiülhetett az arcára, mert Colin szeme elsötétedett, morogva káromkodott, majd lendületes mozgásba kezdett. Ewan a vállába kapaszkodva nyögött, zihált. A csúcson a férfi alá nyúlt, felemelte, és olyan mélyre lökte magát, hogy mindketten felkiáltottak. Ewan a férfi mellett próbált magához térni, az alkohol és a kielégülés okozta édes fáradtság gyengéden álomba taszították.

Felébredt, bár először nem tudta miért, vagy egyáltalán hol van. Sötét volt a szobában, egy test simult hozzá. Halk zihálást hallott, míg rá nem jött, hogy ez az ő hangja. Az oldalán feküdt. Colin pedig épp kőkeményen megdugta. Igen, ez volt a megfelelő kifejezés a helyzetre.

- Nem vagy… normális – hörrent döbbenten.

- Nem bírtam… visszafogni magam – válaszolta a férfi érdes hangon. Közel járt ahhoz, hogy elélvezzen, míg Ewan szinte fel sem fogta a helyzetet. – Te is… kemény vagy… – mormolta a fülébe.

- Nehogy… megérints! – Ewan későn kiáltott fel, a forróság körbevette, megvonaglott. Colin beleharapott a nyakába, miközben ő is megremegett.

- Jól vagy? – kérdezte kicsivel később.

Ewan rádöbbent, hogy színjózan. Azon kevesek egyike volt, aki bár gyorsan holtrészegre itta magát, hamar kijózanodott, ráadásul utána még másnapos se volt. Pedig most jobban örült volna neki, mert akkor ráért volna szembenézni részegsége következményeivel.

- Colin…

- Sssh… Aludjunk. Ráérsz reggel leüvölteni a fejemet… – Colin hozzásimult.

Ewan felsóhajtott.

- Számíthatok még ilyen ébresztőre?

- Nagyon is élvezted, ne merj panaszkodni! – A férfi felkönyökölt. – Vagy netán szeretnéd még folytatni?

- Nem!

Colin keze a sötétben is rátalált a vesszejére.

- Szerintem meg a tested más véleményen van.

- Hagyd… abba! – Ewan rémülten érezte, hogy megint izgalomba jön. Colin ráadásul nyalogatni kezdte, és ezzel tiltakozása hamar hamvában halt.

- Érints meg! – Colin a kezét odahúzta a merevedéséhez, ő pedig engedelmesen megsimogatta. Életében most először fogta meg más férfi nemi szervét, ez zavarba ejtő volt. Az pedig még inkább, hogy kíváncsi lett az ízére. Colin félig feküdt, így odahajolhatott, és kis tétovázás után megnyalta a hegyét. Colin összerezzent, meglepetten meredt feléje, de a sötétben maximum a körvonalait tudta kivenni.

- Ewan… – Az est folyamán most először mondta ki a fiú nevét, és így Ewan elégedett volt. Érezte, hogy Colin hanyatt fordul, és kitalálva a gondolatait, fölébe térdelt. Egymást nyalogatták, és Ewan hihetetlenül élvezte.

Most belegondolva, soha nem gondolta volna, hogy valaha is lefekszik egy férfival. Úgy nevelték, hogy ez meg se forduljon a fejében. Soha nem nézett lányokon kívül másra. És erre tessék. Ide jutott.

- Nem bírom… – nyögte. Oldalra hemperedett, Colin pedig feltérdelt.

- Csináljuk úgy, ahogy először… – nyúlt a háta alá. Ewan engedelmesen hasra fordult. A flakon újfent előkerült, majd a férfi lassan behatolt. Ewan a takaróhoz szorította az arcát, az ajkába harapott, hogy elfojtsa nyögései hangját. Ekkor meghallotta, hogy csörög a mobilja. Megismerte Nora csengőhangját. A lány miatt rúgott be, mert összevesztek.

- Ott van… az éjjeliszekrényen – mondta a férfi, de nem húzódott ki belőle.

- Nora… az. Nem vehetem fel! – Ewan felnyögött, ahogy egy különösen érzékeny részhez ért belsejében a férfi farka. A gondolattól égni kezdett az arca, tényleg felmerült benne, hogy mégis mit művel?!

- Oh, miért ne? – Colin előrehajolt, tövig hatolt belé a mozdulattól. Az ujja hegyével épphogy elérte a mobilt, aztán benyomta az érintőképernyő zöld gombját.

- Na, végre! Ewan, hol a fenében vagy? – Nora hangján érződött, hogy mérges. – Hallasz?

- Igen, bocs. – Ewan a kezébe harapott.

- Azt kérdeztem, hol vagy? Nincs nálam pénz taxira, gyere el értem.

Ewan lehunyta a szemét. Colin beleharapott a tarkójába, mire kis híján elélvezett. A csuda se gondolta, hogy ennyire érzékeny a teste.

- Nem… tudok.

- Beteg vagy? – A lány hangja gyanakvó lett, Ewan nemet mondott. – Akkor? Azt hittem, hogy már nem haragszol. Mindig tök hamar túljutsz a veszekedéseinken.

Ewan igazat adott neki. Csakhogy a lány aznap délután a szexuális teljesítményét kritizálta. Persze tudta, hogy hülyeség, hiszen Colint is ki tudta elégíteni… Na igen. Colin. A férfi egyre keményebben hatolt belé, az ágy szinte hullámzott alattuk. Egyik kezével megtartotta a csípőjét, a másikkal a vesszejét markolta. A szájával pedig csókokat lehelt éppen a gerincére. Sírni tudott volna a gyönyörtől.

- Majd… megbeszéljük, jó? – mondta fojtottan a telefonba. – Nem tudok érted menni. Ittam.

- A haverokat hanyagolhatnád! – csattant fel Nora, aki ki nem állhatta Ewan barátait.

- Nem… velük voltam… – Ewan az ajkába harapott, hogy elfojtson egy nyögést.

- Hol vagy? – Nora hangja újra gyanakvó lett. –Vagy inkább úgy kérdezem, hogy kinél? Kivel csalsz meg te szemét?

- Oh, a francba! – Ewan ki akarta nyomni a telefont, de Colin épp akkor teljesen váratlanul a sarkára ült, és magára rántotta. Hídba feszült a teste a kéjtől, és hagyta, hogy Colin szinte őrült módra tövig merüljön benne. Mire a lepedőre zuhantak, a mobil halkan búgott.

- Ezt megszívtam… – Ewan megnézte, kereste-e még valaki az alkoholmámor ideje alatt, majd visszatette a telefont az éjjeli szekrényre. – Ez nagyon szemét dolog volt! – nézett a férfira, aki időközben felkapcsolta a kislámpát, és cigire gyújtott.

- Tudom. – Colin nem tűnt bűnbánónak. – Nem akarsz járni velem most, hogy dobtak? – kérdezte derűsen.

- Hülye! – Ewan odafordult, a hasára fektette a fejét, és álmosan lehunyta a szemét. Úgy aludt el, hogy a férfi a haját simogatta.

Nagyot nyújtózott. A férfi ölelve mélyen aludt, a haja kócos volt, de fiatalabbnak tűnt, mint mikor ébren volt. Ewan az órára nézett. Nyolc óra is elmúlt. Szerencsére vasárnap van, nem kell munkába mennie. Elgondolkodva visszafordította a fejét Colin felé. Nem tudta, mit csináljon.

Le kell lépnie. Sürgősen.

Csakhogy a szülei azt tanították, mindig nézzen szembe a tetteinek következményeivel. Mondjuk, valószínűleg nem ilyesmire gondoltak. Sajgott az egész teste, de jóleső fáradtságot érzett. Valamikor középiskolában csinálta ennyiszer egy éjszaka. Ráadásul reggel révén kőkemény merevedése volt. Kibontakozott a férfi karjaiból, és megkereste a fürdőszobát. Amikor visszaért, Colin hunyorogva tapogatózott.

- Azt hittem, elmentél – mondta.

- WC-n voltam. – Ewan kis habozás után visszabújt a férfi mellé. Colin meglepve pislogott, mire felsóhajtott. – Ne kérdezd! Fogalmam sincs, miért vagyok még itt.

A férfi elmosolyodott.

- Mindjárt jövök. – Felkelt, eltűnt a fürdőben. Ewan visszabóbiskolt. Arra riadt fel, hogy a férfi leül mellé.

- Mit kérsz reggelire?

- Csak valami gyümölcslevet, ha van. Nem szoktam reggelizni.

- Én is csak egy kávét iszok. – Colin visszaindult a konyhába. Kisvártatva egy kis tálcán gyümölcsöt, kávét, narancslevet hozott. – Gondolom, az éjszakai testmozgásunkra való tekintettel nem ártana valami tartalmasabb is. – Visszadőlt az ágyra, és csókot nyomott Ewan ajkára. – Jó reggelt!

Ewan zavarba jött. Colin meztelenül sétálgatott, ő maga se öltözött még fel, és ha ez nem lenne elég, ágyba hozzák neki a reggelit.

- Valami baj van?

- Nem.

Colin vidám tekintettel mérte végig.

- Én öreg vagyok, nem hiszem, hogy még egyszer menne, de amint látom, neked nem okoz gondot a felállítása…

Ewan megdermedt, majd ki akart ugrani az ágyból. Colin viszont elkapta, megcsókolta, és amikor ellenkezése elcsitult, a szájába vette a vesszejét. Ewan hangosan nyögve élvezte, és megdöbbent, milyen hangokat képes kiadni magából. Mozgást érzékelt a szeme sarkából pont élvezete csúcsán. Tágra nyílt a szeme, egy másik férfi döbbent tekintetével találkozott.

Colin köhögve térdelt fel, és a száját törölgette. Ewan próbálta eltakarni magát. A férfi belépett, csípőre tette a kezét.

- Colin, te mindig meg tudsz lepni!

- Mi a francokat keresel itt?

Ewan úgy érezte, itt az ideje a távozásnak. A tekintete már a nadrágját kereste, amikor a hívatlan látogató válaszolt.

- Az előző legalább nagykorúnak tűnt.

- Berttel egy hónapja szakítottam – morogta Colin, majd látva Ewan zavarát, maga mögé húzta. – Ewan, ő itt a sógorom, aki mindig lehetetlen időpontokban állít be. Vincent, a fiatalember nagykorú, a neve Ewan.  Most pedig… elhúznál a fenébe? Egyáltalán minek jöttél ide?

- Mert nem vetted fel a telefont. Nővéred aggódott, és engem küldött, hogy rád pislantsak. Legközelebb ő jön.

- Vin, kopj le!

Ewan nagyot nyelt, és bemenekült a fürdőbe. Beállt a zuhany alá, és hidegre állította a vizet. A mögé lépő Colin megborzongott, és állított a hőmérsékleten.

- Bocsáss meg! Le volt halkítva a telefonom, ezért nem hallottam, hogy keresnek.

- Egyedül akarok zuhanyozni – felelte Ewan morcosan. Még soha életében nem érezte magát ilyen kínosan.

Colin erre csak nevetett. Hiába tiltakozott, egy szivaccsal átdörzsölte a testét. Mire végzett, Ewan alig állt a lábán, s a csempének dőlt. Eszébe se jutott tiltakozni, amikor a férfi lassan beléhatolt.

- Jól vagy?

- Igen.

Colin átölelte, a víz rájuk zubogott, és a lökései megborzongatták Ewant.

- Milyen érzés?

- Jó… Ott… keményebben…

Colin viszont kihúzta a vesszejét, és kirángatta a zuhany alól.

- Ne! Mit csinálsz? – Ewan megrémült, de a férfi csak a fali tükörig húzta, amelyben látta magukat. Elébe állította, kétoldalt megtámasztotta a kezét, és hátulról hozzásimult.

- Látni akarom az arcod.

- Mondtam már, hogy… nem… – Ewan hangja elhalt, ahogy a férfi beléhatolt. Pontosan látta a saját arckifejezését, és teljesen megdöbbent tőle. Látta viszont a férfit is, és attól felizgult. Felnyögött. – Ne hagyd abba!

- Ha akarnám, sem tudnám… – Colin lökései egyre mélyebbek lettek, mindketten remegtek, aztán Ewan előredőlt, csak a férfi tartotta. Colin óvatosan letérdelt vele, majd vadul beléhatolt. Egészen addig, míg Ewan torkából egy reszkető hang nem tört fel. Zihálva kapaszkodott belé. Ewan megérintette a karját. – Még nem… élveztél el…

- Tudom. – Colin hangja hihetetlenül feszült volt. Kicsúszott a fiúból, lehuppant a csempére, majd lihegve végigdőlt rajta. Ewan nem habozott. Fölébe térdelt, magába helyezte a vesszejét, megreszketett már ettől is. Megcsókolta a férfit, majd lassan mozogni kezdett. Lehunyt szemmel egyre széjjelebb tárta a lábát. Colin zihálva alkalmazkodott a mozgásához, de a csempe csúszós volt, a testük meg vizes.

- Folytassuk az ágyban…

- Nem jól csinálom? – Ewan bizonytalannak tűnt, de a férfi megnyugtatta.

- De igen. Viszont nem ez a legjobb hely erre. Fájni fog a térded.

Mire beértek a hálószobába, a nyelvük egymásba gabalyodott, és szinte izzott a bőrük. Végigzuhantak az ágyon. Colin szinte durván megragadta a fiú lábát, és feltolta a válláig. Aztán egy hangos nyögéssel elmerült benne. Remegve megállt. Ewan kérdőn nézett rá.

- Colin?

- Durva leszek…

Ewan lélegzete kihagyott. Rémület helyett nem érzett mást, csak izgalmat. A férfi combjáról a fenekére csúsztatta a tenyerét, és megszorította. Colin káromkodott egyet, majd megragadta a kezét, és a feje fölé emelte. A nyelve behatolt Ewan szájába, mohón és ugyanolyan türelmetlen éhséggel vette birtokba, ahogy a testét is. Ewan alig kapott levegőt, a heves lökések megrázkódtatták a testét, úgy érezte, felrobban, ha a férfi tovább folytatja. Ez a gyönyörrel teli kín ismeretlen volt a számára, észre sem vette, hogy kiabál, aztán a végső csúcsponton, ahová a férfi is követte, már csak egy rekedt hang tört fel belőle.

A férfi neve.

Colin nézte, ahogy a fiú összeszedelőzködik.

- Hazaviszlek – ajánlotta fel.

- Gyalog megyek.

- Azt sem tudod, hol vagy.

Ewan ezen elgondolkodott, aztán bólintott.

- Rendben, de itt és most közlöm, hogy nem jövök fel többé ide.

Colin közönyös arcot vágott, de a válla megfeszült.

- Értem.

Ewan elégedetten bólintott, és megkönnyebbült. Egyéjszakás kaland volt csupán. Kiengeszteli Norát vagy keres valaki mást, és ott folytatja az életét, ahol abbahagyta.

Egy héttel később, péntek este éjfélkor azon tűnődött, mégis mi a fenét keres már megint itt. Egyedül jött, emlékezetére támaszkodva, de azért csak idetalált. Útközben ivott pár koktélt, hogy meglegyen a bátorsága, s most tétovázva megnyomta a csengőt. Pár perc eltelt, mire a férfi álmosan ajtót nyitott. Azonnal felébredt, amikor meglátta.

- Ewan, mit keresel itt?

- Zavarlak? – Elsétált a férfi mellett, be a lakásba, és nagyon remélte, nincs más ott.

Colin betette az ajtót. Lassan elmosolyodott, a végére egyenesen vigyorgott.

- Hiányoztam?

- Francokat! Csak épp erre jártam. Eszembe se jutottál amúgy.

- Aha… – Colin felnevetett. Odahajolt hozzá, megnyalta az ajkát. – Mennyit ittál?

- Nem sokat… Tényleg.

- Akkor jó. Már lefeküdtem, de esetleg velem tarthatsz. Ott is tudunk beszélgetni.

Ewan arcára pír kúszott. Még hogy aludni! És persze tudta, hogy a férfi pontosan tisztában van azzal, miért is van itt.

- Ez nem szerelem – közölte – Ez… csak testi vágy, megértetted?!

- Hát persze! – Colin kuncogva behúzta a hálószobába. Mohón csókolta, és közben pontosan tudták, hogy a szerelem egyik alapja maga a vágy…

Vége