Egy földönkívüli kalandjai

Mindjárt a címmel le is lőttem a poént, de mivel már emlegettem Mariust, gondolom, elnézitek nekem. Pontosan három évig csüccsentem rá a történetre, és most határozottan ideje volt befejezni. Őszintén bevallva, hiába volt a fejemben az egész, nem volt könnyű dolgom. Mert hát mégis milyenek a földönkívüliek? Jók, rosszak, szépek, csúnyák, hasonlítanak ránk, vagy egyáltalán nem?

A gondot az jelentette, hogy mindenképpen utalni akartam rá, hogy Thad sejti, valami nem stimmel a férfival, akibe lassan beleszeret. Amit a szíve már sejt, az esze még elutasítja, aztán persze történik valami, ami előhozza Marius igazi énjét. Élvezettel írtam azt a részt, bár Watsonom mesélhetne róla, hány estét töltöttünk azzal, hogy alakot adjunk kedvenc idegenünknek. Szívemnek itt még egyszer köszönöm nagyszerű ötleteit Marius furcsaságait tekintve, mert ő segített ki, amikor elakadtam a dologgal.

Marius a Clatho bolygó szülötte, ami hasonlít a Földhöz, de a kinézete és a társadalom, amiben felnőtt, teljesen különbözik tőlünk. Náluk az érzelmek csupán bosszantó érzések, a harmóniáért és a békéért alárendelték az életüket a hideg konzervativizmusnak. Hogy ez mennyire jó vagy rossz, már más kérdés. Marius Thad mellett tanul meg mosolyogni, nevetni, érezni, míg Thad megtanulja, hogy milyen egy olyan ember (?), aki teljesen más szabályok szerint éli az életét, mint ő vagy bárki a Földön.

Thad amúgy egyszerű srác. Nem vágyik nagy dolgokra, nem a herceget akarja fehér lovon, hanem egy ésszerű és valós, halálig tartó kapcsolatot. Gondolhatnánk, hogy azért már ez is nagy dolog, de ne legyünk ennyire negatívak. :P Eredetileg a családját nem terveztem bele, de ő elég családcentrikus, természetes hát, hogy otthon vigasztalódik. A karácsonyt sem terveztem bele, csak egy ötlet volt, végül benne hagytam, mert olyan kis aranyos lett tőle a történet.

Mielőtt valaki megkövezne, hogy sablonos, átlagos, és semmi újat nem mondtam, ilyet már máshol is lehet olvasni, mástól, elmondom, hogy nem is szántam másnak. A fejemben volt egy történet, amit szerettem volna elmesélni, úgy, ahogy én gondolom, ahogy én képzelek egy ilyen találkozást és egy ilyen szerelmet. Azt is tudom, hogy számos kérdést fog felvetni Marius és Thad kapcsolata, a szexre célzok ezzel. Nos, Marius egy jóval fejlettebb faj, mint már a történetben is utaltam rá, így nem voltam hajlandó azon agyalni, hogy milyen, mekkora, hogyan, és satöbbi. Nem ez a lényeg, hanem az összeolvadásuk, a szerelmük, ami az én fejemben örökké tart.

Jó szórakozást!