Basso: Kuma to Interi
2013.11.23 16:19Két olasz politikus, akik valamiben megegyeznek…
Basso: Kuma to Interi
Basso néven Ono Natsume publikálja yaoi munkáit. 1977. július 9.-én született. Horoszkópja: Rák. Különleges és utánozhatatlan munkái emelték a legjobb mangakák közé. Műveit – rendkívül egyedi stílusa miatt – lehet, szeretni vagy éppen utálni, de az tény, hogy nagyszerűek. Az egyszerű rajzstílus ugyanis olyan problémákat, valós döntéshelyzeteket boncolgat, amely bármelyik meleg pár között fennállhatnak. Szemrebbenés nélkül állít egymás mellé meleg politikust, aki felvállalja másságát, és olyat, aki titkolja, valójában mégis csak egy férfi mellett lehet boldog. Szereplői nem hibátlan emberek, hanem hibákat elkövető, felvállaló vagy éppen titkoló személyek. Történetei között találunk komoly érzelmeket bemutatót, és olyan elvontat is, ami épp csak céloz valamire, mi pedig találgathatunk. A cselekmény gyakran játszódik Olaszországban, a nevek néha nem is szerepelnek a műben, mégis egyedülálló alkotások.
A sensei elsősorban seinen műfajban alkot 2003 óta, néhány cím tőle: Ometura, Coppers, La Quinta Camera, Tesoro, GB Park, stb. Yaoi műfajú munkája 2005-ben jelent meg, ez volt a Kuma to Interi. Ezt követte aztán 2007-ben az Amato Amaro, majd 2009-ben a Gad Sfortunato. 2011-ben egyetlen kötet látott tőle napvilágot, a Kuma to Interi-hez kapcsolódó Aru to Neri to Sono Shuuhen.
Con te: Neri pincér egy menő étteremben. Meghívást kap egy vendégtől, később kiderül, hogy a meleg-ellenes egykori miniszterelnökről van szó. Ez viszont hatással van kapcsolatára a szintén képviselő Al-lal. Itt az ideje, hogy mindketten átgondolják, mit is akarnak a másiktól…
Orso e Intellettuale: Faust Kallaro, az előző miniszterelnök arról híres, hogy nem kedveli a melegeket. Titokban viszont a fiatal fiúk a gyengéi, és egyre többször kerül olyan helyzetbe, amikor valaki felismerheti. A nyaralásán épp kiszemel egy fiút, amikor a véletlen összeismerteti a természetfotós Bruno Baldinivel. A férfi nem az esete, mégis vele tart egy fotózásra…
Manifesto: Egy fiú tart haza a munkából. A választási irodában dolgozik, így eléggé nehezményezi, amikor észreveszi, hogy egy férfi épp a plakátokat firkálja össze. Másodjára már nem hagyja szó nélkül a dolgokat, ez viszont felborítja addigi nyugis napjait…
Discorso del Gelato: Három férfi ül egy fagyizóban. A különböző ízű fagyikról tartanak eszmecserét, megvitatják a Marcello fagyizó kínálatát, s látszólag semmi más nem érdekli őket…
Uomo che e stato Inseguito: Egy férfi rohan végig az utcán. Indul egy konzervatív párt színeiben a következő választáson, így nem derülhet ki, hogy meleg. Pontosan tudja ezt az a férfi is, aki üldözi őt, mégis felajánlja neki, hogy a Marcello kávézóban mindig megtalálja őt…
La Camera del Primo Pomeriggio: Két férfi szeretkezik késő délután egy fülledt szobában. Egyikük imádja a fagylaltot, így a másik egy vadonatúj ízzel kedveskedik neki…
Sigaro: Nemzetközi füstmentes nap van érvényben, amit még a parlamentben is betartatnak. Oliviero dohányzik, így őt különösen nehezen érinti ez. Van viszont egy előnye is annak, hogy aznap nem gyújthat rá…
Ricco e riparatore: Szerelő érkezik egy lakásba. A lakó láthatólag gazdag, így a férfi örömmel fogadja el a megbízást. A munka végén viszont meglepetés várja…
Kuroyama-san no Nioi: Kuroda-san és Kumoi együtt dolgoznak, és általában együtt is járnak el szórakozni. Kuroda-san hajlamos többet inni a kelleténél, így a fiú lakásán köt ki…
Amikor elsőre megláttam a sensei Kuma to Interi c. kötetének borítóját, pár éve is megvan már, azt gondoltam, hogy nem tetszik. Annyira más, annyira… gyerekes. Aztán megnéztem még egyszer, és azt mondtam, hogy más, de éppen ez jelenti az értékét. Megtetszett ugyanis a gyakran elnagyolt háttér, az egyszerű arcvonások, amelyben mégis élet van, és érzelmek. Az elvont cselekményeknél ráncoltam a homlokom, nekiugrottam még egyszer, és még jobban elbűvölt, mert ő nem olyan, akit egyszer elolvasunk, és happy minden. Őt el kell olvasni többször, hogy megérthessük, megszerethessük, de utána… Én mindenesetre emelem előtte a kalapom…
Ai (2012)