A herceg és a kéjdémon

Az egyik legviccesebb történetem. A kis Christian annyira édes, és annyira naiv, hogy képtelenség nem mosolyogni rajta. Már fogalmam sincs, honnan jött az ötlet, hogy megírjam Julianék sztoriját. Valójában Christiant idősebbnek terveztem, és eredetileg Serosának vele kellett volna összejönnie. Aztán elkezdtem írni, és minden másképp alakult.

Christian elkényeztetett kiskölyök, aki mindent megkap és bármit megtehet. Apja az uralkodó, csak ő tud parancsolni neki, de igazából általában ráhagyja a fiára a dolgot. Boldognak akarja látni, csak éppen túlzásokba esik.

Julian – ohh, de menő lett *.* - mágus volt, tehát van benne némi természetfeletti. Felesége halála után nem igazán találja a helyét, és minden próbálkozása, hogy boldog legyen, kudarcra van ítélve, pont fiának köszönhetően. Serosa akkor bukkan fel, amikor a legkevésbé számít rá.

Serosa kéjdémon, a vágy a lételeme, de ahogy egyre több időt tölt a palotában, ráébred, hogy van egy ennél fontosabb érzelem is. Démonként nem is álmodhat arról, hogy valaha is megtapasztalja, de szerencsére szeretem a boldog végkifejletet :D